A fejtetvesség

A fejtetű szárnyatlan, szürke-világossárga kültakarójú, vérrel teleszívott állapotban piros, később feketés színű, 2-4 mm nagyságú, ovális alakú rovar. Ovális alakú petéit – amelyet serkének nevezünk – erős cementanyaggal, szorosan a hajszálak tövéhez ragasztja. A legtöbb serke rendszerint a halánték- és tarkótájon található. A serke a hajszál növekedésével a hajas fejbőrtől eltávolodik, elhelyezkedéséből tehát az eltetvesedés időpontjára következtetni lehet. A serkéből a lárvák 7-8 nap alatt kelnek ki. Ártalmuk elsősorban a viszketés és vakarózás, amely felsebzi a bőrt és ennek következtében másodlagos bőrgyulladás alakulhat ki. A fejtetű fertőző betegséget nem terjeszt.

A fejtetű elsősorban közvetlen érintkezés útján terjed, leggyakrabban úgy, hogy játék közben a gyerekek feje egymáshoz ér. Azonban egyik személyről a másikra bizonyos, közösen használható tárgyakkal (pl. sapkával, fésűvel, hajkefével) is átvihető.

Fejtetvesség gyanúja esetén célzott felderítést kell végezni: a hajat lazán válasszuk szét, és elsősorban a fülek körüli, valamint tarkótájéki területet kell gondosan megvizsgálni. Mivel a mozgó alakok (lárvák, imágók) a kereséskor könnyen eltűnhetnek a hajszálak között, ezért érdemesebb a hajszálakhoz rögzített serkéket keresnünk. A serkét a fehér és piszkos sárga közötti szín jellemzi, míg az élő tetvek színe a fogyasztott vértáplálék mennyiségétől függően a világossárga és a sötét bordó között változhat. Az ápolatlan hajban való keresés, illetve a korpától való elkülönítés nehezítheti a feladatot.

Az elpusztításukra alkalmas tetűirtó szerek a gyógyszertárban, esetleg a drogériákban vásárolhatók meg. A megvásárolt irtószert minden esetben a címkén lévő használati utasítás szerint, nagy gondossággal alkalmazzuk! A címkén feltüntetett hatás kizárólag az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által engedélyezett, OTH engedélyszámmal ellátott, az Országos Epidemiológiai Központ által hatástani szempontból bevizsgált tetűirtó szerek esetén garantálható. Az említett készítmények hatása vegyi úton érvényesül. A tetűirtószeres kezeléstől elpusztult serkéket a gyermek hajáról távolítsuk el, ugyanis a serkementesség jelzi, hogy a kezelés során gondosan jártunk el. Mivel a serkék a hajszálakhoz cementszerű anyaggal rögzülnek, az elpusztult serkék eltávolítása gyakran nem könnyű. Az elhalt serkék eltávolítását ecetbe mártott sűrűfésűvel végezzük, vagy a serkét a hajszálról két körmünkkel, esetleg csipesszel húzzuk le, vagy egyszerűen vágjuk le a hajszálat. A fésűn, kefén található fejtetvek néhány perces forró vízbe mártással, a sapkán levők pedig mosással pusztíthatók el.

A megelőzés egyik leghatékonyabb tényezője a szülői gondoskodás! Vegyük figyelembe, hogy személyes tapasztalataink hiánya miatt gyakran magunk sem vesszük észre, ha a gyermek az óvodából, az iskolából vagy a nyári táborból tetvesen érkezik vissza, ezért a közösségbe tetvesen engedjük el. Ha viszont nem figyelünk fel arra, hogy gyermekünk (különösen a füle körül) gyakran vakarja a fejét, otthon nem fordítunk kellő gondot a rendszeres hajápolásra, a hajmosásra és fésülésre, úgy a hajra került fejtetű könnyen és gyorsan elszaporodhat. Ezért a gyermek tisztálkodásának, fésülködésének rendszeres ellenőrzése nagyon fontos. Időről-időre vizsgáljuk át a gyermek haját, nincs-e benne élő tetű vagy serke. Ha gyermekünk olyan közösségbe járna, ahol fejtetvességről hallunk, a NITTYFOR vagy PEDEX tetűirtó hajszesz fejmosás utáni alkalmazása, vagy a PARANIT és a PARASIDOSE fejtetű-riasztó aeroszol használata biztosan meggátolja a hívatlan vendégek megjelenését és a következő hajmosásig biztosítja a tetűmentességet.

Téves hiedelem, hogy a tetvesség csak piszkos, elhanyagolt családokban fordul elő. Nincs tekintettel korra, nemre beosztásra, rangra és vagyonra, egyszerűen táplálékát, a vért keresi. Fejtetűvel tehát bárki fertőződhet.

A rühesség

Az emberi rühatka nősténye a finom bőrfelületek hámjában, a bőr felső szarurétegében telepszik meg.  A nőstény zegzugos járatot fúr, ezekben fejlődik és a nőstény a petéit is itt helyezi el. A petéből a lárva egy hét alatt kel ki. Kifejléssel fejlődik, a hímek egy, a nőstények 4-6 hét alatt, két vedlés után válnak ivaréretté. Hámsejtekkel táplálkozik. Szaporodása kezdetben igen gyors, azonban a szervezet által termelt ellenanyagok a szaporodás ütemét egy idő múlva csökkentik.  A járatok a leggyakoribbak a kéztőízület felett, az ujjak között, a csukló, a könyök, a hónalj táján, az emlőbimbókon, a férfi nemi szerveken, az övvonalban, és a farpofák alsó részén; a viszketés is itt a legerősebb. Az első rühatka befúródása a bőrbe többnyire észrevétlen marad. Ezt követően rendszerint 10-30 napos lappangási idő után jelentkezik a fertőzés legjellegzetesebb és gyakorlatilag egyetlen tünete, a gyakran rohamszerű és kínzó vakarózási kényszert kiváltó viszketés, amely lefekvés után ágy melegben a legintenzívebb. A viszketést az atka mozgása csak kisebb mértékben okozza, fő előidézője az atka váladékára jelentkező allergiás reakció. Ezért a rühes személy olyan helyen is vakarózik, ahol atkajáratok nincsenek. Tehát minden testszerte jelentkező viszketéskor gondolni kell a rühességre!

A fertőzés átvitele emberről emberre elsősorban közvetlenül, szoros érintkezés útján történhet. Gyakori azonban, hogy a vakarózás miatt elszóródott peték és atkák a textílián keresztül (pl. fehérnemű, ágynemű, törülköző útján) fertőzik a fogékony embert. Terjedésében az együttalvás is szerepet játszik.  A hámsejtekkel táplálkozó rühatka a fizikai és kémiai behatások iránt igen érzékeny, a bőrről lekerülve száraz levegőn csak 1-2, nedves ruhán azonban kb. 10 napig életben marad.

A rüh gyógykezelésében a legelső feladat az atkák és petéik elölése. A fertőzött személy 24 óra alatt rühatkamentessé tehető. Makacs fertőzés esetén a kezelést esetleg még egy-két alkalommal meg kell ismételni.  Ha valamennyi atka elpusztult, úgy a bőrön jelenlevő elváltozások általában maguktól rövid idő alatt eltűnnek. Vegyük figyelembe azt is, hogy a sikeres kezelés ellenére (amikor élő atka már nincs) az allergiás eredetű viszketés tovább tarthat, sőt az erős viszketésre. heveny bőrizgalom, másodlagos bőrgyulladás alakulhat ki, amelynek megszüntetése ugyancsak bőrgyógyász közreműködését igényli. A fertőzött személy kezelésével egyidejűleg az általa használt textíliák (ágynemű, fehérnemű) hatásos rühatka mentesítéséről is gondoskodni kell. Erre a magas, 60 fok feletti hőmérséklet (pl. kifőzés, mosás) kiválóan megfelel.

A rühesség azon fertőzések közé tartozik, amelyet a legteljesebb testi higiénia mellett is akár gyermekintézményekben, akár felnőtt közösségekben gyakorlatilag bárki elkaphat. A fertőzött személy kezelésén túlmenően a rühes személy környezetének vizsgálata és szükség esetén valamennyi fertőzött személy egyidejű kezelése a megelőzés legfontosabb lehetősége.

                                                                                                 Knipl Éva

                                                                                                  védőnő

Oldal: Védőnői tájékoztató
TINNYEI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA - © 2008 - 2024 - klait.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat